19.rész/2

Ez egy elég rövid rész lett és...na mindegy :D Jó olvasást
*Zayn szemszöge*
Alaposan átgondoltam a dolgokat,miközben a kezemet kötöztem be.Ha a srácok nem avatkoznak közbe talán megölöm azt a szemétládát.Azt látni,hogy Zoé undorral nézett rám azokban a percekben és félt tőlem...elég pocsék érzés volt.Utálom magam,mert nem tudom fékezni az érzéseimet.
De Zoé-t mindennél jobban szeretem és a tudat,hogy az a mocsok megütötte őt...elborult az agyam.
Gondolkodásomat a csengő szakította félbe.
Valószínűleg Zoé jött,mert küldtem neki egy sms-t,hogy beszélni szeretnék vele.
Még gyorsan bekötöttem a kezem és elindultam az ajtó felé.
-Szia.-köszöntem neki és közelebb hajoltam,hogy megpusziljam,de elfordította a fejét.
-Zayn ezt ne.Mondd mit szeretnél és megyek.
Bólintottam és félreálltam jelezve,hogy jöjjön be.
Elment és leült a kanapéra én pedig utána mentem.
-Kérsz valamit inni?
Nemlegesen rázta a fejét,és elkezdtem mondani amit szerettem volna.
-Én ..én sajnálom amit tettem és azt is amit mondtam.Én átgondoltam a dolgokat és emiatt nem szeretnélek elveszíteni,mert szeretlek.-ültem hozzá közelebb és a kezét a sajátomba vettem.
Halvány mosoly jelent meg az arcán,ami valószínűleg jót jelent.És nem tévedtem.
A nyakamba borult és átölelt.Még egy puszit is kaptam.
-Én is szeretlek.De ilyen többet ne forduljon elő.-célzott a bekötözött kezemre.
Félénken de az egyik kezem a barátnőm hasára tettem és megsimogattam,mire elmosolyodott.
'Ez az én gyerekem lesz.Uh..ez hihetetlen'gondoltam magamban és megcsókoltam Őt.
Csókunkat Perrie fura nevetése szakította félbe,amit a lépcsőről jön lefelé Harry-vel.
-Oh szia Zoé.-integetett és elment a konyhába.
Harry odajött hozzánk és leölt mellénk,de amit látta,hogy most nem alkalmas beszélni rögtön felállt és visszament a húgomhoz.

*Harry szemszöge*
Visszamentem a konyhába a leendő barátnőmhöz.Legalábbis remélem az lesz,mert nagyon tetszik ez a csaj.
Jó volt látni,hogy a legjobb barátom és Zoé újra együtt vannak,habár az elég hihetetlen,hogy Zayn apa lesz.
Perrie egy tortaszeletet és tejszínhabot vett ki a hűtőből,majd az újával hívogatott maga után.
Előre ment a lépcsőn,ami nekem eléggé tetszett.
Nem bírtam ki,hogy ne pillantsak rá a fenekére.
-Hé!Menj csak szépen előre.-mondta és a kezével mutatta,hogy menjek előre.
Lehajtott fejjel mentem tovább a lépcsőn és mikor megérkeztünk  a szoba elé kinyitottam neki az ajtót.
Bementünk mind a ketten és leültünk az ágyra. Perrie törökülésben ült,majd az ölébe vette a törtát és nyomott rá tejszínhabot.
-Én nem kapok?-kérdeztem egy huncut mosoly kíséretében.
-Dehogynem.Nyisd ki a szád!
Úgy is tettem.Pezz megrázta a tejszínhabot és elkezdte nyomni a számba.
-Most már elég lesz.-mondtam teli szájjal,de nem állt meg,hanem nevetve egyre többet fújt.Mikor már tényleg nem fért a számba semmi elhúztam a fejem és tiszta tejszínhab lettem.
-Ezt még megbánod.-mondtam,aztán elvettem a kezéből és most ő volt soron.
Büntetésből ráfújtam a habot a lábára,amitől tiszta ragacs lett.
-Ajj.-elővett a fiúkból egy zsebkendőt és letörölte,majd felállt és bement a fürdőszobába.-Utálom mikor ragacsos vagyok.Most megharagudtam rád.
Szemet forgatva felálltam és bementem hozzá,majd levettem a tejszínhabos ingemet és a szennyesbe dobtam.
Egy ideig nem is figyeltünk egymásra,mert ő a lemosással volt elfoglalva,én meg a hajammal,mivel az is olyan lett.
Mikor visszafordultam,láttam hogy Perrie mosolyogva néz engem.
-Tetszik amit látsz?-kérdeztem perverz vigyor kíséretében és közelebb mentem hozzá.
-Hm..nem rossz.-mosolyodott el ő is,majd átölelt.